Orbán Viktor retorikájának elemzése a március 15-i beszéd alapján (2025)

Mi az, hogy dezinformáció? — Az ENSZ meghatározása szerint olyan információról van szó, amely "nemcsak pontatlan, de megtévesztésre is irányul, és terjesztésének célja súlyos kár okozása." (not only inaccurate, but intends to deceive and is spread in order to do serious harm) (ENSZ)

A fogalom meghatározása nem könnyű feladat – ehhez ugyanis világossá kell tenni, hogy mit értünk igazság alatt. Ugyanakkor bizonyos tendenciák és ismétlődő minták felismerhetők a politikai narratívákban. Ilyen példát kínál Orbán Viktor retorikája is.

Nézzük meg ezt közelebbről: az alábbiakban elemzem Orbán Viktor március 15-i beszédének főbb retorikai jellemzőit, majd ezeket összevetem a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) kommunikációs stratégiájával.

Orbán Viktor ünnepi beszéde az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulóján

1. Orbán retorikájának általános jellemzői

Orbán Viktor beszéde bővelkedik a nemzeti büszkeségre és a történelmi szimbolikára való utalásokban. Ennek valószínűleg jelentős oka van: március 15-e nemzeti ünnep, amely az 1848-as, Habsburg-uralom elleni forradalomra emlékezik. Ez az esemény a magyar nemzeti emlékezet egyik alapító pillanata, amely szorosan kapcsolódik a függetlenséghez és az önrendelkezéshez, és az állampolgári jogokhoz. Ebben a kontextusban a Petőfi Sándorra – a forradalom központi alakjára, a "nemzeti költőre" –, Széchenyi Istvánra (a beszédben egyszer említett gróf, későbbi politikus) és Deák Ferencre (szintén a beszédben egyszer említett politikus) tett többszöri utalások erősítik Orbán üzenetét a politikai ellenállás történeti hagyományában.

De arra a napra szabott hazaszeretet nyelve nem csupán a megemlékezést szolgálja. A történelmi utalások összekapcsolják a múlt önrendelkezési küzdelmét a hasonlónak vélt jelen kihívásaival. Olyan narratívát épít fel, amelyben Magyarország a külső – birodalmi, ideológiai vagy politikai – hatásokkal szembeni ellenállás hagyományának örököseként szerepel.

A beszéd kiemelkedően megkülönbözteti azokat, akik részt vesznek a nemzeti projektben, azoktól, akik nem. A „magyar” szó elsősorban azokra vonatkozik, akik egyetértenek a kormány nézeteivel. A „mi” használata az összetartozás érzését kelti a hallgatóságban, fés finoman a kormány politikai oldalához sorolja őket.

A beszéd politikai kérdéseket is felvet egy sor bináris ellenpár segítségével, például háború vs. béke, Magyarország vs. Brüsszel vagy a Nyugat, szuverenitás vs. birodalmi felügyelet, őslakos vs. migránsok. Ezek az ellentétpárok nemcsak a magyar kormány álláspontját fejezik ki; valójában sokkal inkább integrálódnak az ország álláspontjába azáltal, hogy nemzetközi és szélesebb ideológiai vitákkal érnek el.

Az egyik központi téma a 2022 óta tartó orosz-ukrán háború. Orbán Viktor úgy állítja be kormányát, mint amely elkötelezett a béke mellett, és kritikusan viszonyul a térség katonai szerepvállalását támogató politikákhoz. Ebben a keretben a „háborús pártinak” minősítik az EU politikájával vagy Ukrajna fenntartásával szimpatizáló pártokat, közbe a saját partját, FIDESZ-t, a békésnek. Ezt a megkülönböztetést használja arra, hogy illustrálja a Magyarország külpolitikai álláspontját, és megkülönböztessék azt az Európai Unión belüli többségi állásponttól.

A másik téma, amelyet a beszéd hangsúlyoz, a migráció, amely demográfiai és kultúrális problémaként jelenik meg. Kifejezi aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a nagyarányú migráció Magyarország nemzeti identitását és népességét veszélyezteti. Ez a retorika Renaud Camus francia író „Nagy Felcserélés” (Le Grand Remplacement) elméletére utalhat, ami egy szélsőjobboldali összeesküvés-elmélet. Ez a megközelítés a kormányzati diskurzusban az utóbbi években is jelen volt, és most is a beszédben nemzeti integritás megőrzésének kérdéseként jelenik meg.

Ugyanakkor létezik a Magyarország út választása “Brüsszel” vagyis a Nyugat-európai liberalizmus ellenében. Ebben a narratívban Orbán Viktor Magyarországot szuverén, saját értékeit védő államként pozicionálja az ideológiai ellenfelekkel szemben. Annak a kijelentésnek a kontextusában, ami retorikájában időről-időre ismétlődik, megjelenik Magyarorszóag az európai intézményeken belül vagy mellett, mint független utat járó ország.

Fontos megjegyezni azt is, hogy bár a beszéd nagy része a nemzetközi politikára fókuszál, ugyancsak belpolitikai feszültségeket is tematizál. Grygiel (2023) hivatkozása szerint a magyar állami média gyakran használ sajátos kifejezéseket a politikai ellenzék jellemzésére, még a háborútól független kontextusokban is. Gyakori kifejezések a "háborúpárti ellenzék", "szivárványkoalíció" és "dollárbaloldal".

A "szivárványkoalíció" kifejezés arra a szövetségre utal, amelyet 2020 decemberében több ellenzéki párt - köztük a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum - alkotott, és amely megállapodott abban, hogy közösen indul a 2022-es országgyűlési választásokon^[1]. Ugyanakkor a „dollárbaloldal” azokkal a állításokkal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokból vagy más nemzetközi forrásokból finanszírozották az ellenzéki pártot. (Grygiel 2023)

Ezzel összefüggésben Orbán Viktor bejelentette a “Húsvéti nagytakarítás” című kezdeményezést, ami a szavai szerint egy terv, hogy felszámolják „a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”. A kezdeményezés célja azoknak a szereplőknek a kirúgása, akiket a kormány a magyar közélet és politika külföldi befolyás alatt álló szereplőinek tekint.

A történelmi utalások, például a Habsburg-uralomra vagy a szovjet megszállásra való hivatkozások, azt az érzést erősítik, hogy Magyarország újra egy idegen hatalomnak a nyomása alatt áll - ezúttal nem katonai megszállás, hanem politikai és kulturális befolyás képében. Ez pedig nagyon is megnyitja a teret, hogy a jelenlegi politikai intézkedéseket ne csupán a jövő érdekében értelmezzük, hanem egy hosszú, most már tradícionálisnak számító ellenállás részeként is.

Összességében a beszéd a történelmi utalásokat, a hazafiasságot és a kortárs politikai álláspontokat ötvözi, hogy a nemzeti önrendelkezés narratíváját építse fel. A szuverenitás, a kultúra megőrzésének és a megbékélésnek a hangsúlyozása pedig a mai magyarok érdekeinek kulcsfontosságú témáit tükrözi. Ugyanakkor a beszéd felépítése Magyarországot a nyugattal és az európai trendekkel szembeállítja.

2. Néhány kifejezések taxonómián alapuló elemzése

Alább Orbán Viktor beszédének néhány részletét közöljük, a szóbanforgó szónoki trükkök elemzésével együtt. A technikák a Persuasion Technique Taxonomy used in the Shared Task on the Detection and Classification of Persuasion Techniques in Texts for Slavic Languages című dokumentum alapján vannak csoportosítva. A csoportosítás a saját szubjektív értékelésem.

Justification (Igazolás)

Appeal to Authority (Fellebbezés a hatósághoz): Ebben a technikában egy jelentős (valódinak vagy átvitt értelemben vettnek tekinthető) személyre vagy testületre hivatkozunk, hogy alátámasszunk egy bizonyítékot. Magában foglalhatja a saját autoritásunkat az is, például.

• Ezért jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig. 
• … de ártatlan magabiztosságával ezt mondja Petőfi: „Nagyapáink és apáink, míg egy század elhaladt, nem tevének annyit, mint mink huszonnégy óra alatt.” 
• A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt! 

Appeal to Values (Fellebbezés az értékekhez): A Fellebbezés az értékekhez az eszméket olyan értékekhez kapcsolja, amelyeket a közönség valószínűleg pozitívan értékelt szabadság, nemzeti önazonosság, szerelem.

• A magyarok eleme a szabadság. A magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol. 
• Mi vagyunk a szabadság népe, akik két dolog nélkül nem tudunk meglenni: szabadság és nemzet nélkül.

Appeal to Fear, Prejudice (Félelemre, előítéletekre való hivatkozás): Ez a manipulációs technika a félelem keltésével, vagy a meglevő előítéletek egyre való felizzításával kívánja meggyőzni az embereket.

• A birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel.

Simplification (Egyszerűsítés)

Causal Oversimplification (Okozati leegyszerűsítés): Egy összetett problémát egyetlen okra vagy megoldásra redukálnak.

• Ezt mondták 1956-ban is, de végül mi, magyarok ütöttük ki az első téglát a berlini falból, ami elhozta a szabadságot egész Európának.

False Dilemma or No Choice (Hamis dilemma vagy nincs választás): Csak két lehetőséget mutat be, mintha nem létezne alternatíva. 

• A szolgaság szegényít, a szabadság gazdagít. 

Call (Hívás)

Slogans (Szlogenek): Rövid, érzelmekkel teli mondatok, amelyeket gyakran egységre vagy cselekvésre ösztönöznek.

• Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! 

Conversation killer (Beszélgetésgyilkos): Olyan kijelentések, amelyek elzárják a további vitát vagy a kritikus gondolkodást.

• Ez az ország, a magyarok országa a miénk. Máséra nem vágyunk, ezt viszont nem adjuk. 

Manipulative Wording (Manipulatív megfogalmazás)

Loaded language (Terhelt nyelvezet): Erős érzelmi töltetű szavak, amelyeket a vélemény befolyásolására használnak.

• Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket. 
• inváziós tömegeivel 
• Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket… 

Exaggeration or Minimalisation (Túlzás vagy minimalizálás): Valaminek a retorikai hatás érdekében történő eltúlzása vagy lekicsinyítése.

• Tudjuk, hogyan kell kivívni a szabadságot. Tudjuk, hogyan kell megvédeni a szabadságot. Ez a tudás a miénk. Ezer éve gyarapítjuk. Ez a mi védjegyünk, sőt ez a mi DNS-ünk. És ez az, amire a világnak szüksége van. Ma sokkal jobban, mint valaha. Most is talpon maradtunk egy világbirodalom ellenében. Ez senki másnak, csak nekünk sikerült. Miénk a nagy titok, ez a modern kor alkímiája.

3. Néhány homályos kifejezés értelmezése

Orbán Viktor retorikájának jobb megértése érdekében összeállítottam egy sor szótárszerű magyarázatot a beszédében használt legfontosabb kifejezésekhez.

Brüsszel (főnév)

Metonímia az Európai Unió intézményeinek azon értelmezésére, amelyek a magyar kormányzati diskurzust távolinak, bürokratikusnak vagy a nemzeti szuverenitásba beavatkozónak tekintik.

birodalom (főnév)

Ez egy pejoratív kifejezés a központosított, hierarchikus irányításra, amelyet Orbán Viktor általában az Európai Unió vagy a Magyarországot befolyásoló nemzetközi hálózatok leírására használ.

őslakos (főnév)

Ez a kifejezés különbséget kíván tenni a Magyarországon született magyarok és a bevándorlók között, valamint keretet ad a nemzeti identitásról és a migrációról szóló vitáknak mint a kultúra megőrzésének kérdésének.

a birodalmi gépezet (főnévi szerkezet)

Ez nagy, személytelen politikai struktúrákra utal, általában az EU-ra, vagy globális intézményekre, amelyekről úgy gondolják, hogy demokratikus elszámoltathatóság nélkül kényszerítenek nem kívánt döntéseket Magyarországra.

Soros-birodalom (főnévi szerkezet)

A retorikai kifejezés, amelyet a nemzet elleni mozgósításhoz egyesített nem kormányzati szervezetek, média és politikai szereplőket alkotó nemzetközi hálózat létezésére utal, amelyek Soros Györgyhöz, a filantrópokhoz kapcsolja, és amelyet úgy állítanak be, mint amely a nemzeti érdekek vagy a magyar szuverenitás ellen dolgozik.

a magyar energiarendszer (főnévi szerkezet)

Gyakran használják az energiaforrások feletti nemzeti ellenőrzésre, különösen az energiapolitikában a külföldi (különösen az uniós vagy nyugati) befolyással szembeni ellenállással összefüggésben.

… az orosz–ukrán háború miatt Magyarország szenvedte el a legnagyobb gazdasági veszteséget az unióban. (mondat)

Olyan narratív eszköz, amely Magyarországnak az uniós politikák áldozati státuszát hangsúlyozza, és amelyet gyakran használnak a kormányzati intézkedések vagy a Brüsszellel szembeni kritikák igazolására.

családközpontú gazdaság (főnévi szerkezet)

A magyar kormány „történti” meghatározása a hagyományos családi struktúrákon alapuló jóléti és adópolitika szembeállítása a nyugat-európai egyénközpontú vagy liberális modellekkel.

poloska (főnév)

Metaforikusan Magyar Péterre utal, aki titokban hangfelvételt készített akkori feleségével, az igazságügyi miniszterrel. A kifejezést szélesebb értelemben is használják a FIDESZ kritikusainak megjelölésére, az elrejtett megfigyelésre vagy elárulásra utalva.  ^[2]

árnyékhadsereg (főnév)

Egy olyan kifejezés, amelyet egy láthatatlan csoport gondolatának felidézésére használnak, amely a kormány vagy a nemzet érdekei ellen dolgozik, gyakran nem kormányzati szervezeteknek, bevándorlóknak vagy külső befolyásoknak tulajdonítva.

Weber-fiókák (főnév)

Manfred Weberhez (az Európai Parlament német képviselőjéhez) kötődő politikusokra utal, azt sugallva, hogy ők az európai politikai elit fiatalabb, eredetiség nélküli vagy vakon hűséges követői.

skarlátbetű (főnév)

Utalás Nathaniel Hawthorne regényére, ahol a nyilvános szégyent szimbolizálja; A szégyen vagy az erkölcsi elítélés nyilvános címkéjének leírására használatos, különösen akkor, ha a kormány igazságtalanul kritizáltnak vagy kirekesztettnek érzi magát az európai politikában.

Jóisten (főnév)

Gyakran használják a politikai diskurzusban a hagyományos keresztény értékekre vagy az országos ügyekben isteni útmutatásra utalva, megerősítve Magyarország keresztény identitás-narratíváját.

4. MKKP

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) egy Szegeden alapított és 2014-ben hivatalosan bejegyzett magyar politikai párt. A szatirikus megközelítéséről ismert párt humorral és abszurditással kommentálja a kortárs magyar politikát. A FIDESZ politikai kommunikációjának egyik legkiemelkedőbb kritikusának tartják.

Saját szavaikkal: 

The MKKP is the Earth-based branch of the Ganymedian Galactocolialist Party, who, fulfilling our request, will NOT destroy the Earth for a while. (Az MKKP Ganymedian Galaktokolista Pártjának földi ága, akik, eleget téve kérésünknek, egy ideig NEM fogják elpusztítani a Földet.)

We aim to do things which actually produce results, instead of responding to who said this and who did that. Today, Hungarian politics is purely about political parties hating all the other political parties, and the MKKP does not want to see more hatred in this country. Instead, we would like to raise the ratio of active and capable human beings to over 127%. We would also like to increase the average body height by 35% and to decrease colesterol level by 20%. (Célunk, hogy olyan dolgokat tegyünk, amelyek valóban eredményeket hoznak, ahelyett, hogy arra reagálnánk, hogy ki mondta ezt és ki tette azt. Ma a magyar politika pusztán arról szól, hogy a politikai pártok gyűlölik az összes többi politikai pártot, és az MKKP nem akar még több gyűlöletet ebben az országban. Ehelyett azt szeretnénk, hogy az aktív és cselekvőképes emberek aránya 127% fölé emelkedjen. Szeretnénk továbbá 35%-kal növelni az átlagos testmagasságot és 20%-kal csökkenteni a koleszterinszintet.)

We are trying to raise awareness in a way that people would laugh at the problems instead of getting frustrated about them. (Megpróbáljuk úgy felhívni a figyelmet, hogy az emberek nevessenek a problémákon, ahelyett, hogy frusztráltak lennének miattuk.)

Továbbá:

In unserem Wahlkampf für das Europäische Parlament wollen wir um wirklich wichtigen Dingen kümmern, wie zum Beispiel dass das Bier auch in Westeuropa frei seien soll. (Az Európai Parlamenti kampányunkban a valóban fontos kérdésekre szeretnénk összpontosítani, például arra, hogy a sör Nyugat-Európában is szabad legyen.)

Aber natürlich berühren wir auch so irrelevante Dinge, wie Emigration oder Einwanderung. (De természetesen olyan lényegtelen dolgokat is érintünk, mint a kivándorlás vagy a bevándorlás.)

Ungarn kann das Problem der Einwanderung relativ leicht lösen, weil niemand hierher kommen möchte. Wir müssen nur darauf achten, die Löhne niedrig genug zu halten.  (Magyarország viszonylag könnyen meg tudja oldani a bevándorlást, mert ide senki nem akar jönni. Csak arra kell figyelnünk, hogy elég alacsonyan tartsuk a béreket.)

Az MKKP munkássága érdemes megfontolásra, mivel élesen és gyakran játékosan tükrözi Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a FIDESZ által hirdett politikai narratívát. Az alábbiakban néhány példát mutatok paródiaszövegeikből.

A 2. ábra az MKKP egy választási plakátját mutatja, amely humoros történelmi párhuzamokkal cáfolja a Fidesz bevándorlásellenes retorikáját. A plakát a Kárpát-medence hunok általi (akikről úgy tartják, hogy a mai magyarok egyik ősei) benépesítésére utal a 9. század végén. A szlogen a következő: "Tudta? A honfoglalást is bevándorlók követték el!".

Ez tréfás módon van bemutatva, ami szatirikus beszélgetésgyilkosként (conversation killer) működik.

A kormány bevándorlással kapcsolatos álláspontjának egy másik példája a 3. ábra. A plakát a következő mondattal kérdőjelezi meg a bevándorlás tényleges mértékét Magyarországon: “Tudta? Egy átlagos magyar több UFÓt lát életében, mint bevándorlót.”

A 4. ábra még tovább viszi a szatírát egy szándékosan abszurd kijelentéssel: “Egy 32 megawattos óriás mutáns zebra tavaly Somogyban több lézersugarat lőtt ki, mint ahány migráns utazott a felcsúti kisvasúton 70 savköpő menyéttel.” 

Ez a túlzás rávilágít arra, hogy a kormány üzenetei és a tényleges migrációs adatok között érzékelhetően nincs kapcsolat.

Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszel és Magyarország retorikai szembeállítására utalva az 5. ábra egy minimalista ellenkommentárral szolgál: “Tudta? Brüsszel egy város.” 

Nemzetközi üzenetként a 6. ábra egy plakátot mutat be, amelyen ez áll: “Sorry about our prime minister”

Végül a 7. ábra az MKKP online boltjában megvásárolható terméket mutat be: a stilizált poloskát ábrázoló jelvényeket.

5. Források

Grygiel, Marcin. (2023). PRO-PEACE VS. PRO-WAR CONCEPTUALIZATIONS IN THE LANGUAGE OF HUNGARIAN PROPAGANDA. Research in Language, 21(2), 175–189.

Persuasion Technique Taxonomy used in the Shared Task on the Dectection and Classification of Persuasion Techniques in Texts for Slavic Languages. Website: https://iwoca2016.cs.helsinki.fi/PT-TAXONOMY.pdf (05.06.2025) 

^[1]A „szivárványkoalíció” másik lehetséges értelmezése az, hogy olyan ellenzéki pártokra utal, amelyek nem határolódnak el a kisebbségi csoportoktól, például az LMBTQ közösségtől - olyan csoportoktól, amelyeket a gyermekvédelmi törvény értelmében a kormány retorikája a pedofíliával hoz összefüggésbe.

^[2] 2024 márciusában Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter volt férje, nyilvánosságra hozott egy magánfelvételt, amelyen Varga állítólag azt mondja, hogy Rogán Antal - Orbán Viktor miniszterelnök közeli szövetségese - beavatkozott egy jelentős korrupciós ügyben (a Völner-Schadl-ügyben). Állítólag azt állította, hogy a tisztviselők megpróbálták eltávolítani magas rangú személyek neveit a dokumentumokból, és hogy az ügyészeknek megmondták, mit hagyjanak ki. Azt is kritizálta, hogy a főügyész nem felügyelte megfelelően a nyomozást.